A halloween ősi kelta hagyományokból kialakult ünnep október 31. éjszakáján, amit elsősorban az angolszász országokban tartanak.
Mára már az egész világon elterjedt a divatja, a magyar nyelvterületen is így történt a 2000-es évek elején.
A „halloween“ elnevezés a nyugati germán óangol nyelv, a mai angol őséből származik. Az egész kifejezés a mindenszentek keresztény ünnep előtti éjszakát jelölte. A kifejezés 1556-ból maradt fenn először, és ennek terjedt el később a skót változata.
A halloweenhez kapcsolódó szokások sorában a vicsorító vagy vigyorgó, de rendszerint világító töklámpás, jellegzetes kellékként az ír népszokás faragott karórépájából az évszázadokig tartó változások során a mai napig megmaradt.
A töklámpás
A belsejében mécsessel világító töklámpás lett az idők folyamán a Halloween legfontosabb kelléke, illetve tradicionális szimbóluma.
A faragott sütőtök először az aratási idényhez kapcsolódott, jóval azelőtt, hogy a Halloween jelképévé vált volna az Egyesült Államokban.
Honnan ered az ünnep?
A Halloween eredete egészen a római időkre nyúlik vissza. Amikor a rómaiak elfoglalták a mai Nagy-Britannia és Észak-Franciaország területeit, a kelták ősi hagyományai keveredtek a rómaiak szokásaival. A kelták egyik legszentebb ünnepe a Samhain volt, amit napisten tiszteletére rendeztek és amelyik egyben az újév, valamit a sötét és hideg évszak kezdetét is jelentette. A kelta hit szerint az újév előestéjén, vagyis október 31-án a napisten a halál és sötétség fogságába került, a halottak lelkei pedig ezen az éjjel vándoroltak a holtak birodalmába. A druidák szent helyeiken gyülekezve áldozatokat mutattak be az isteneknek, és különféle szertartásokkal próbálták távol tartani a szellemeket, megkönnyítve vándorlásukat.
Az ünnep 1840 körül került Észak-Amerikába, amikor sok elszegényedett ír földműves vándorolt ki Írországból, akik magukkal vitték az ősi kelta eredetű népszokásaikat és hitvilágukat is.
A kelták hite szerint október 31-én este a holtak szellemei visszatérnek és mivel beköltözhetnek az élőkbe, félelmükben beöltöztek különféle álcázó maskarákba, mert ezzel akarták becsapni és összezavarni a holtak szellemeit.
A mai halloween legnépszerűbb elemei mégiscsak a boszorkányok, a kísértetek, fekete macskák, mitikus természetfeletti lények, tündérek, koboldok és egyéb rémségek seregei.
Maga az ünnep nem ezeknek a negatív entitásoknak a dicsőítéséről és imádatáról szól, mert ezek a halloween fő gyökerét képező samhain ünnep ősi kelta hiedelemvilágából extrém kellékként maradtak meg, kiegészülve egyébként későbbi római és keresztény elemekkel is.
Egy magyarázat szerint a jószívű ír katolikus földműves parasztok a pokolban tengődő lelkekre is gondoltak, így vált szokássá, hogy edényeket, lábasokat döngettek, ütögettek október 31-én, így tudatva az elátkozott lelkekkel, hogy nem lettek elfeledve. Így történt, hogy Írországban minden halottról megemlékeztek a három egymást követő napon.
Miért a töklámpás a Halloween jelképe?
Egy ír legenda szerint nevét egy Jack O’Lantern (‘Lámpás Jack’) nevű részeges, haszontalan életet élő, Jack nevű fickóról kapta, akinek –a legenda szerint – sikerült megtréfálnia magát az ördögöt is.
Egy szép napon odament a részeges Jackhez az ördög és hívta a pokolba, de előtte felajánlotta, hogy igyanak még meg egy italt. Jack azonban nem akart vele tartani, ezért hát furfangos cselt eszelt ki. Ravasz módon megkérte, hogy válasszon egy almát az almafájáról, mire az ördög felmászott a fára. Jack tudta, hogy mitől fél az ördög, ezért a fa oldalára egy kereszt jelet rajzolt.
Az ördög nagyon megrettent a kereszttől és nem is mert lemászni, kénytelen volt a fa ágán kucorogni. Az ördög addig-addig egyezkedett a furfangos kováccsal, míg az megígértette vele, hogy ha leengedi a fáról, cserébe gondoskodik róla, hogy Jack (aki életében sok rosszat tett) ne kerüljön a pokolba. Jack ekkor megengedte hogy lemásszon a fáról az ördög – aki abban a pillanatban el is tűnt.
Azonban, amikor Jack meghalt, lelke a menny és a pokol között rekedt: a mennybe nem engedték be, mivel élete során sokat részegeskedett és bűnös módon élt.
Az ördög sem akarta a pokolba befogadni, mert nagyon haragudott Jackre a régi csínye miatt. Jack arra kérte az ördögöt, hogy legalább egy kis fényt adjon neki, hogy megtalálja a visszautat az élők világába. Végül az ördög megszánta és egy örökké izzó fadarabot dobott Jacknek a pokol katlana alatt lobogó tűz parazsából, amit nyugtalan lelkének szánt. Az izzó parazsat Jack egy kivájt takarmányrépa (rutabaga, svéd karórépa) belsejébe tette világító lámpásnak, s azóta lelke ennek a takarmányrépa-lámpácskának a fényénél keresi megnyugvását.
Ezt a takarmányrépát az amerikaiak később a látványosabb, kerek formájú tökre cserélték.
Az elüzletiesedett, hagyományos angolszász protestáns ünnep alapvetően amerikai filmekből és képregényekből vált ismertté a magyar nyelvterületen.
Sokan otthon a családjuk körében is meghonosították már ezt a szokást. Vannak akik még házi kedvenceiket is beöltöztetik.
Forrás: socfest.hu, hu.flatirontruck.com, wikipedia
Képek: Google
