Még egy nap, és megtudhatjuk, ki fogja kormányozni az Egyesült Államok szebb napokat is látott hajóját az elkövetkező ciklusban.
Trump vagy Harris? Az amerikaiakat ez a kérdés foglalkoztatja a legjobban. Joe Biden a kibicek számára seregnyi vicces (olykor inkább kínos) pillanattal is együtt járó elnökségét megszenvedte az ország, abban odaát is biztosak: ebből többet nem kérnek. Mindezt, viszonylag későn ugyan, de a Demokrata Párt erős emberei is belátták, és előhúzták a kalapból Kamala Harris alelnököt, akinek pillanatnyilag nagyobb esélye van rá, hogy az Amerikai Egyesült Államok első női elnöke legyen, mint Hillary Clintonnak volt 2016-ban. A sors iróniája, hogy mindketten Donald Trumppal mérkőztek/mérkőznek, aki, végződjön számára akárhogy is november 5., már elmondhatja: ő már volt a Fehér Ház lakója.
A legutóbbi közvélemény-kutatások eredményei azt mutatják, a „szabadság országa és a bátrak hona" erősen megosztott. Az utóbbi napokban közreadott felmérések többsége holtversenyről számol be a két fél között. Bármelyikük nyer is tehát, számolnia kell fél országnyi csalódott választóval.
A jövő heti elnökválasztás újra a nemzet irányvonaláról szóló, mélyen megosztó kérdések elé állítja az amerikai társadalmat. Míg a republikánus szavazók számára az öt legfontosabb terület a gazdaság, a bevándorlás, a terrorizmus és nemzetbiztonság, a bűnözés és az adók, addig a demokraták a demokrácia, a Legfelsőbb Bíróság, az abortusz, az egészségügyi ellátás és az oktatás hívószavakkal mozgósíthatók. Viszont, a Gallup egy szeptemberi felmérése szerint, pártállástól függetlenül a regisztrált választók 90 százaléka a gazdaság helyzetét teszi az első helyre, 85 százalékuk számára fontos a demokrácia helyzete az USA-ban, 83 százaléknak pedig a terrorizmus és a nemzetbiztonság a harmadik legfontosabb terület.
A Bankrate felmérése szerint a gazdasági problémák közül az infláció a legfájóbb, az amerikaiak 41 százaléka szerint ez a legsúlyosabb gazdasági nehézség. Hiába a közel-keleti eszkalációval súlyosbított, Ukrajna miatt már egyébként is komoly külpolitikai csomag, a választást nem ez, nem is a transzgender jogok fogják eldönteni, hanem az, a választók melyik jelölt gazdasági programja mögé tudnak beállni.
Nyilván ezt a jelöltek kampánycsapatai is felismerték, hisz nekik sokkal jobb felméréseik vannak, mint amihez az átlag közép-európai tollforgató hozzájuthat. Kamala Harris és Donald Trump stratégái egyaránt célul tűzték ki az infláció csökkentését és a gazdaság élénkítését, ám eltérő módszerekkel közelítik meg ezeket a kihívásokat. Harris inkább a középosztály támogatását, a közszolgáltatások árának mérséklését és a zöld gazdaság előmozdítását szorgalmazza, míg Trump a deregulációval, az energiafüggetlenség növelésével és a hazai termelés ösztönzésével próbálná megerősíteni az amerikai gazdaságot.
A politikusok hajlamosak az éppen aktuális választást a legfontosabbnak kikiáltani. Aztán négy év múlva kiderül, akadt egy még fontosabb. A 2024-es amerikai elnökválasztás nem csupán a következő négy év politikájáról dönt, hanem arról is, milyen jövőképet választanak az amerikaiak a nemzet számára a gyorsan változó világban; miközben úgy kell törekedni az ország belső stabilitásának helyreállítására és globális szerepének újraértelmezésére, hogy közben az infláció, a gazdasági növekedés és a társadalmi megosztottság kihívásaira is releváns választ kell adni. Azt, hogy ezt ki adhatja, hamarosan megtudjuk.
Nyitókép: abcnews
