Meglehetősen, vagy inkább végtelenül kényelmetlen szituációkba vezeti nézőjét Coralie Fargeat második nagyjátékfilmje, ami részben olyan, mint egy hosszabb Black Mirror-epizód, részben pedig egy David Cronenberget idéző testhorror.

Demi Moore egy kiöregedett tévésztárt alakít benne, aki a hiúsága miatt nem tudja elengedni a rivaldafényt, különösen akkor, amikor a „szer” felkínálja a lehetőséget, hogy egy fiatalabb és tökéletesebb énjével visszakerüljön a csúcsra. Ezt az énjét Margaret Qualley formálja meg, és vele szigorú keretek közti harmóniában kellene élnie, de persze, akkor nem született volna meg ez a film. Fargeat 10 éve már egy rövidfilmben is próbálkozott (Reality+) hasonló történettel, ebben viszont a jelek szerint továbbmegy. Cannes-ig már eljutott, ahol a legjobb forgatókönyvért díjazták.

Tibor