Az ősz különösen jó táptalaja a depressziónak. Ez az állapot mindenkit megkísért élete folyamán. Sokan enyhébb megnyilvánulásait élik át, amilyen az átmeneti szomorúság. Ilyen depressziót válthat ki a szeretett társ elvesztése, az iskolai vagy munkahelyi kudarc, a túlterheltség.
A depressziót csak akkor tekintjük kórosnak, ha nincs arányban a kiváltó eseménnyel, és jóval túllépi azt a határt, amelyen innen a legtöbb ember képes kilábalni belőle.
Tanulmányok bizonyítják, hogy az emberiség 25 százaléka legalább egyszer már átélt ilyen időszakot. A depresszió nőknél kétszer olyan gyakori, mint a férfiaknál. Bár elsődlegesen a hangulati zavar jellemző rá, valójában 3 tünetcsoportot foglal magában.
Testi tünetek: az alvásszokások megváltozása. Van, aki sokat alszik, és fáradtan ébred. Gyakoribb azonban, hogy a depressziós ember nem tud elaludni, esetleg korán felébred. Étvágytalan, fásult, akarathiányban szenved, megváltozik szexuális motivációja, nőknél gyakori a menstruáció kimaradása, testi panaszok jelentkeznek (fejfájás, gyomorégés, izzadás, légzési nehézségek).
Depressziós érzések: szomorúság, reménytelenség, szeretethiány, ingerlékenység (a beteget idegesítik azok, akik jól érzik magukat, és esetleg őt is motiválni szeretnék), ellenséges érzések; a harag kezdetben arra az emberre irányul, aki megbántotta az illetőt, később befelé fordul, és a depressziós önmagát okolja; sokszor gyűlöli, utálja önmagát.
Kognitív tünetek: alacsony önértékelés, önvád, negatív gondolkodás. A negatív gondolatok három kategóriába sorolhatók:
- negatív énkép – úgy érzi, semmire sem alkalmas
- pillanatnyi élmények;
- a jövőre vonatkozó negatív gondolatok.
A depresszió kialakulásnak okaira vonatkozóan több elmélet létezik. Az egyik a genetikai tényezők szerepét hangsúlyozza. A hangulatbetegségben szerepet játszó két legfontosabb ingerületátvivő a noradrenalin és a szerotonin. Azokon az agyi területeken találhatóak meg, amelyek az érzelmi viselkedésben játszanak szerepet. A depresszió ezek egyikének vagy másikának csökkenésével magyarázható. A hatásos gyógyszerek lehetővé teszik, higy az idegrendszerben mind a noradrenalin, mind a szerotonin könnyebben hozzáférhető legyen. A hangulati változások okát részben megtalálhatjuk a gondolkodásmódban vagy az életkörülményekben. Egyre gyakrabban hangoztatják a pszichológiai, környezeti, illetve genetikai tényezők együttes hatását. A pszichológiai tényezők közül a leggyakoribb a csalódottság, az önbecsülés hiánya, téves összehasonlítások, szeretethiány, túlterheltség, megfelelő életcélok hiánya.
A depresszió nagyon kitartó munkával gyógyítható. Súlyosságától függően alkalmazható rá gyógyszeres terápia (főleg közepes és erős depresszió esetén), pszichoterápia (a pszichológiai módszerek használata, amelynek célja, hogy a beteg megtanulja: ő maga is meg tud küzdeni a már kialakult vagy kezdődő depresszióval) és kombinált terápia (gyógyszerek és pszichoterápia együtt).
Zsolt
Nyitókép: freepik.com
