Cikksorozatunk második részében folytatjuk a Föld képzeletbeli körberepülését, mint Télapó a szánján, közben betérünk egy-egy országba, hogy meglessük, miként ünneplik a karácsonyt. Világszerte emberek milliói tartják az egyik legfontosabb ünnepüknek a karácsonyt, az azt megelőző adventi várakozást, a készülődés időszakát.
Alábbi írásunkban is annak eredünk nyomába, miként ünneplik a világ egyes tájain a karácsonyt. A történeteket 24 különböző ablakocskába soroltuk, hogy karácsonyig minden napra jusson egy kis érdekesség a nagyvilágból. Mindennap kinyitunk egy ablakot, és megismerjük a mögötte lévő mesét. Magazinunk egyedi adventi kalendáriumával próbálja közelebb hozni Olvasóinkhoz karácsony szent ünnepét. A visszaszámlálás folytatódik!
December 8.
Aki már járt Izlandon, az tudja, hogy a szigetlakók mennyire babonásak – hisznek a különböző lényekben. A karácsony izlandi nyelven Jol, ami a Jolasveinarnak nevezett manóktól ered. Izlandon egy legenda szerint 13 manócska rendszeresen megtréfálta az embereket, de a Télapó ráncba szedte őket, azóta megszelídültek, és szorgosan készítik az ajándékokat a gyerekeknek. A gyerekek már december elején kiteszik cipőjüket az ablakba, de csak karácsonykor nézhetik meg, milyen ajándékot kaptak. Aki rossz volt és csintalan, az krumplit kap.
December 9. – Nyári hőség karácsonya
Ausztráliában a kötött sál és a vastag gyapjúzokni helyett bikiniben díszítik a karácsonyfát. Itt a Mikulás szörfdeszkán hasítja a hullámokat a bámészkodó gyermekek legnagyobb örömére. Egyébként a nagy hőségre való tekintettel a családok gyakran a tengerparton karácsonyoznak, a Mikulás „szánját” pedig rénszarvasok helyett nyolc fehér kenguru húzza.
A műfenyő alá helyezett karácsonyi ajándékokat a gyerekek nem meleg tejjel és házi süteménnyel köszönik meg a Mikulásnak, hanem egy jó pofa hideg sörrel.
És hogy meglepetésből sosem elég, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az angolszász hagyománynak megfelelően flambírozott karácsonyi szilvás puding. Karácsonykor egy asztalról sem hiányozhat ez a desszertkülönlegesség. Az aranyláz idején szokás volt aranyrögöt rejteni a pudingba, amelyet ma csekély apróságokkal helyettesítenek. Aki az elrejtett kincset megtalálja, az szerencsére számíthat az új évben – tartják az ausztrálok.
December 10. – A hanuka több mint „zsidó karácsony”
A két ünnepnek nincs köze egymáshoz, mégis van olyan év, amikor a karácsony és a hanuka egybeesik a naptárban. A zsidók asszimilációjának következtében manapság egyre több családban megtartják a karácsonyt, természetesen az ünnep az ajándékozás örömére korlátozódik. Karácsonyfa, Miki hozta ajándék, forralt bor, aszalt szilva és a hanukagyertya. A hanuka a fény ünnepe, mely nyolc napig tart.
A zsidó családok az idén december 25-én gyújtják meg az első gyertyát. Ezen az ünnepen a gyerekek nyolc napon keresztül kapnak kisebb-nagyobb ajándékokat, ők pedig cserébe saját készítésű képeslapokkal lepik meg a szüleiket. Hanuka idején összejön a család, együtt vacsoráznak, és imákkal adnak hálát, hogy újra megélték az évet. Vacsora után pedig jöhet a zsidó gyerekek kedvenc társasjátéka, pörgettyűzés, amit ők prendellinek neveznek.
December 11. – Mesélj nekem Ázsiáról!
Őrült tempóban száguldanak a napok, pillanatokon belül itt a karácsony, ráadásul dermesztően hideg is van, és már nagyon várjuk a havat. De vajon egy másik kontinensen, Ázsiában miként várják a karácsonyt? India kulturális és vallási szempontból nagyon összetett ország. Itt valóban él az a mondás, hogy ahány ház, annyi szokás. De a keresztény hit még nem kopott ki az emberek szívéből. Ők fenyőfa helyett mangófát vagy banánfát díszítenek fel, csillagszórók helyett pedig olajlámpásokat gyújtanak, miközben a templomokat vörös színű virágokkal díszítik fel karácsony idején.
Az ajándékozás és az adakozás Indiában nagyon fontos része a karácsonynak. A legnagyobb ünnepük karácsony első napja, azaz december 25-e, ekkor a keresztény templomok zsúfolásig megtelnek.
December 12. – Nyárban karácsonyoznak a távol-keletiek!
A Fülöp-szigeteki emberek is karácsonyoznak. A hatalmas szigetországban már szeptemberben megkezdik a karácsonyi előkészületeket, és egészen január közepéig tart az ünneplés. A döntően keresztények lakta Fülöp-szigeteken vallásos emberek élnek, a templomok nem konganak az ürességtől. Számukra fontos a hit gyakorlása, karácsony idején meg pláne. Ún. kakasmiséket tartanak, vagyis Misa de Gallót, amely hasonló a nálunk ismeretes adventi hajnali rorátéhoz. Náluk ezek a misék hajnali fél ötkor kezdődnek, tehát kakaskukorékoláskor, melyet karácsony előtt kilenc napon át tartanak. Sokak számára a kakasmise egyfajta lelki befektetés. Úgy tartják, hogy a korai kelésért és a kilenc misén való részvételért cserébe különleges áldást kapnak Istentől. A karácsonyi ünneplés pedig nem ér véget december 25-én, hanem egészen Gyertyaszentelő Boldogasszonyig (február 2-ig) tart. A filippínó otthonokat ebben az időszakban egy csillag alakú fénylő lámpással díszítik.
December 13. – Mit ünnepel egy hongkongi karácsonykor?
Talán a boldogságot. Ugyanis ott nincs keresztény gyökere az év legáldottabb ünnepének. Természetesen mint minden országban, itt is élnek keresztények. A kínai gyerekek papírból készült, virágokat, láncokat, viharlámpát formázó színes díszekkel ékesítik a műfenyőt, melyet a fények fájának hívnak. Az ajándékot a Télapó hozza, őt itt Dun Che Lao Ren-nek nevezik, ami fordításban karácsonyi öregembert jelent. A nem keresztény kínaiak a karácsonyi időszakot tavaszi fesztiválnak nevezik. Nem véletlen a megnevezés, mert ilyenkor sort kerítenek családi és baráti találkozókra, partikat szerveznek. Szóval a kínaiak lefordították a maguk nyelvére és újraértelmezték a karácsonyt.
December 14. – Karácsonyi harisnya
Tudod, honnét ered ez a hagyomány? Az amerikai filmekből jól ismert, kandallópárkányra felaggatott karácsonyi zokniknak megvan a maguk hangulata. Aki úgy gondolja, hogy a karácsonyi csodazokniknak közük van a Mikulás legendájához, az jó nyomon jár. Nálunk a Jézuska hagyományosan a karácsonyfa alá teszi az ajándékokat, viszont azokon a helyeken, ahol a Mikulás működik közre, a meglepetés a kandallókra akasztott zoknikba kerül, feltéve, ha belefér. Pontosan nem tudni, mikor és hogyan alakult ki ez az eredetileg angolszász hagyomány.
A legismertebb történet szerint egy szegény özvegyemberhez kötődik, aki magára maradt három leánygyermekével. A lányok gyönyörűek voltak, de sanyarú helyzetük miatt az apuka attól tartott, hogy nem tudja majd férjhez adni őket. Szent Miklós éppen abban a városban szolgált, ahol ez a család élt. Megesett rajtuk a szíve, és egy éjszaka felmászott a háztetőre, hogy a kéményen keresztül bedobjon mindhárom lánynak egy-egy zacskó aranyat. A lányok pont aznap mosták ki a harisnyáikat, melyeket a kandallóra akasztottak száradni, így a három zacskó épp a harisnyákban landolt. Amikor a lányok reggel felébredtek, nem hittek a szemüknek. Szent Miklósnak köszönhetően most már nyugodtan férjhez mehettek, és az édesapjuknak sem kellett azon aggódnia, hogy a szegénységből nem tudnak kitörni.
A rejtélyes eset hamar elterjedt a vidéken, és innentől kezdve mások is szerencsét próbáltak: felaggatták a zoknijaikat, harisnyáikat a kandallóra.
Folytatjuk!
Képek: freepik.com
